Könyvbemutató, dedikálás és mézes zserbó

Június 27-én, kedden volt életem első könyvbemutatója. Habár a Megszámlálhatatlan tavaly szeptemberben jelent meg, még csak most jutottam el odáig, hogy megszervezzek, az enyingi könyvtárral karöltve egy ilyen eseményt. Úgy gondolom, jobb később, mint soha, s most, hogy túl vagyok rajta, szerintem igen jól sikerült.

Megkértem T. C. Lang írónőt, hogy legyen moderátor, tegyen fel nekem kérdéseket, hogy valamiféle formát adjunk az egésznek. Remek kérdésekkel készült, ami gyakorlatilag minden területét érintette kezdő írói életemnek.

Nagyon izgultam, vajon hányan lesznek kíváncsiak rám, de érdekes módon ez csak kedd reggelig tartott. A bemutató napján már egyáltalán nem rágtam a körmöm. Lesz, ami lesz, gondoltam, elvégre csak magamról kell beszélnem, és magamról ugyebár, mindent tudok.

Délután még fodrászhoz is elmentem, hogy egy kicsit ezzel is feltornázzam az önbizalmam. Egy nő, ha csinosnak érzi magát, már szembeszáll az egész világgal.

Az utolsó órákban átnéztem, hogy mire van szükségem, mit kell magammal vinnem, és átöltöztem. Eközben a férjem felszeletelte a süteményt, amit készítettem a vendégeimnek.

Négy előtt fél órával megérkeztünk a könyvtárba, és még volt időnk egy kicsit átbeszélni a könyvtár vezetőivel a menetrendet. Közben csatlakozott hozzám Tünde (T. C. Lang) is, így mindannyian készen álltunk a kezdésre.

Alaposan meglepett, de kellemesen érintett, amikor megpillantottam, hogy néhány ismeretlen arc is elhalad a folyosón és a felnőttrészleg felé tart, ahol elő volt készítve számunkra a terep. Ekkor már tudtam, hogy nem az üres székeknek kell majd megtartanom a bemutatót, és ez hihetetlenül jól esett.

Miután mindenki elfoglalta a helyét, a könyvtár vezetője egy rövid bevezetővel indított, amelyben beszélt a fantasy műfajról és bemutatott engem. Ezután átadta nekünk a szót, és elkezdődhetett a beszélgetés. Ezt is hamarosan megosztom veletek, hogy lássátok, miről is esett szó.

Alapvetően nem vagyok szónok, s ez volt életem első nyilvános, emberek előtt zajlott interjúja, de annak ellenére, hogy régóta vallom, írásban jobb vagyok, mint szóban, mégis sikerült összefüggően válaszolnom.

Később Krencz Virág olvasott fel a könyvemből, akit szintén én kértem fel, mert hallottam már verset szavalni, és nekem elhihetitek, hogy fantasztikus. Hagytam, hogy ő válasszon részletet. Libabőrös lettem, amikor az ő szájából hallgattam a saját soraimat, amelyet gyönyörűen hangsúlyozott.

Ezután lehetőség volt vásárolni, s aki odajött hozzám, dedikáltam is neki az én imádott tintás tollammal, ami mindig velem tart, ha erre készülök. A regény mellé egyedi könyvjelzőt is adtam ajándékba.

ni
Hű társammal

Az esemény alatt mézes zserbóval kényeztettük a jelenlévőket, és nagyon örültem, hogy mindenkinek ízlett. Remélem a Megszámlálhatatlant is hasonlóan „ízletesnek” találják majd. : )

Furcsamód, már otthon tört rám az az izgalom, aminek előtte kellett volna jelentkeznie. Átgondoltam az elmúlt órát, amit immár magam mögött tudtam, és úgy zártam a napot, hogy érdemes volt belevágnom és megerősített, hogy folytassam.

Ezúton is megköszönöm mindenkinek, hogy megtisztelt a jelenlétével!

További fényképek az eseményről megtalálhatók a Facebook oldalamon! : )

blogolj
Forrás: blogolj. eu
Könyvbemutató, dedikálás és mézes zserbó