Írói válság

Ha van valami, ami totálisan a folyamathoz tartozik, és emellett a legbosszantóbb dolog, ami egy íróval történhet, az bizony az írói válság, írói blokk, vagy nevezhetjük akárhogy, a lényeg mindenképpen ugyanaz: ülsz a gép előtt, és csak bámulod a monitort, s közben arra gondolsz, a családod talán már attól tart, megbolondultál. Kicsit te is így érzed, mert eszedbe jut, hogy mégis mi a jó fenét bajlódsz ezzel egyáltalán, és ez az a pont, amikor megrohannak a kétségek, hogy megoldhatatlan feladat áll előtted, ami túlnő rajtad, és az út, amin jársz, nem vezet sehova.

Velem is sokszor megesik, és többnyire határozatlan ideig tart. Van, hogy két napig, de előfordul, hogy hónapokig nem haladok előre egy tapodtat sem. Általában ilyesmi akkor következik be nálam, amikor írás közben a cselekmény alakulása – még számomra is váratlanul – egy egész más irányt vesz, ami nem szerepelt a vázlatfüzetben, hanem egyszerűen időközben ugrott be. Napokig korholom magam, amiért újra kihívás elé kerültem a saját csapongó gondolataim miatt. Többször felmerült már bennem ilyenkor, hogy tanácsot kérek másoktól. Kikérem véleményüket arról, hogyan folytatnák a helyemben. Végül ezt a lehetőséget mindig gyorsan elvetettem, és emlékeztettem magamat arra, hogy az én történetemet nem nekik kell megírni, és nem biztos, hogy el is tudnám fogadni az ő elképzelésüket. Miután beletörődtem a megváltoztathatatlanba, már azt sulykolom magamba, hogy eddig is képes voltam megoldani, ezután is menni fog.

Néhány emberben talán felmerül, hogyha ő képtelen lenne elvégezni a feladatait a munkahelyén, nem merné magát szakembernek hívni. Abszolút megértem, mégsem érthetek egyet vele, mert ez a jelenség egyfajta mérce is. Van, aki az első ilyen akadálynál megriad, és van, aki küzd ellene. Folyton vissza-visszatér, és keresi a megoldást. Hiába feneklett meg, ő attól még igenis író, mert folytatni akarja mindenáron.

A válság olyan, mint egy számítógépes játék főgonosza. Tudod, hogy előbb-utóbb találkozol vele, és ahhoz, hogy továbbjuthass, le kell győznöd.

Mit csinálok én, ha úgy érzem eleget gyötört már? Félreteszek mindent. Eleinte sokkal makacsabb voltam, és ez bizony sok rossz napot okozott nekem, de később rájöttem, hogy nem érdemes erőltetni. Inkább úgy fogom fel, hogy kaptam néhány szabadnapot, hogy újult erővel vegyem fel ismét a fonalat.

  • Először is, takarítok. Szeretek takarítani. Nem vagyok rendmániás, de szokásom visszatenni a helyére a dolgokat, és ezt másoktól is elvárom. Persze a családom ennél sokkal lazább, azonban vannak napok, amikor szemet hunyok a botlásaik felett. J
  • Olvasok! Szigorúan felkiáltójellel, mert ez ismét olyan elem, ami nem maradhat ki egyetlen író életéből sem. Persze nem csak akkor szoktam, amikor nem jön az ihlet, de ha mégis ebbe a kellemetlen helyzetbe kerülök, száz százalék, hogy a kezembe veszek egy könyvet. Minden írónak más a stílusa, de időnként nem árt, úgymond „tanulmányi kirándulást” tenni más fejében, mert ez egy kicsit felrázza, felfrissíti a saját kreativitásomat is.
    Nagyon szeretem a könyveket! Szeretem a papírlapok illatát! Akik nem olvasnak, nem is értik milyen fantasztikus érzés egy könyvmolynak magába szippantani egy egész kötetnyi gondolat aromáját. Ez hozzátartozik az olvasás élményéhez!
  • Beszélek a nagynénémmel! Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy ő a legnagyobb rajongóm, és én rettenetesen hálás vagyok neki ezért! Már az első mondatok után, amit elolvasott a regényemből, tudta, hogy szeretni fog mindent, amit valaha is írni fogok a jövőben. Sosem kezelt kezdőként. Sosem éreztette velem, hogy nem vagyok profi, sőt itta minden szavam. Vele tudom a történeteimet legmélyrehatóbban kibeszélni, és amikor épp ihlethiányban szenvedek, ez rengeteg segítséget nyújt nekem. Ha egy készülőfélben lévő könyvembe olvas bele, akkor hosszú perceken keresztül találgat. Rá akar jönni a szándékaimra. Olyan részletekbe menően próbálja kitalálni, hogyan fogom folytatni, hogy sokszor észre sem veszi, épp olyan kérdést tett fel, ami egy új ötlet melegágya.
    Újra és újra megköszönöm neki az őszinte és lelkes támogatást!
Írói válság
Tagged on: