A farsang hava

A február legkiemelkedőbb eseménye a farsang.

Óvodák, iskolák szerveznek a gyerekek számára beöltözős mulatságot, és baráti társaságok gyűlnek össze, hogy ötletesebbnél ötletesebb jelmezekben bulizzák át az éjszakát.

Anyukátok, nagymamátok szép, szalagos farsangi fánkkal lep meg benneteket, mert nincs is jobb a baracklekvárba mártott, frissen kisült, porcukrozott fánknál.

Több jeles rendezvény is kapcsolódik ehhez az ünnephez világszerte. Nálunk közismert a mohácsi busójárás, de ekkor rendezik meg a riói és a velencei karnevált, illetve a New Orleans-i Mardi Gras felvonulást is. Ez utóbbi vonz engem a legjobban, ugyanis régóta nagy álmom, hogy egyszer eljussak oda.

A farsanghoz nekem is sok emlékem fűződik. Igaz, hogy már évek óta nem volt részem egyetlen jelmezes mulatságban sem, de gyermekkoromban és tanulóéveim alatt ez másképp volt. Dédimamáim és anyukám évről évre újabb és újabb ruhát varrtak, hogy én is nevezhessek a versenyeken. Nem az ő hibájuk, hogy végül sosem nyertem semmit, hiszen mindig kitettek magukért. : D

Íme, itt is van két fotó a múltból:

23. farsang1
Forrás: a szerző

Óvodai farsangjaimon készültek, és mindkettő azért lett emlékezetes, mert becsúszott némi kellemetlenség.

Az első képen igazi magyar lánynak öltöztem. Piros, fehér, zöldben parádéztam és, úgy tűnik, lenyúltam Dorothy piros lakkcipőjét az Óz, a csodák csodája filmből. : ) Azonban nem volt kényelmes az öltözékem, s mint a fotó remekül visszaadja, eléggé rossz kedvem volt. Kifejezetten sokat panaszkodtam aznap, mert borzasztóan szorította a fejemet a párta, de a dédimamám nem engedte levenni. Duzzogva és mogorván vonultam fel az óvónénik és a társaim előtt. : )

Azt hiszem, anélkül is kitaláljátok, ki vagyok a második képen, hogy megsúgnám. Már csak a farkas és a nagymama hiányzik mellőlem. Meg persze egy nagyon fontos kellék, ami nélkül végeredményben nem Piroska a Piroska: a kosár. Sajnálatos módon otthon hagytuk nagymama elemózsiáját, ezért éhen maradt szegény, és a versenyen sem értem el helyezést. : )

Nagy bánatomra nem készült minden egyes eseményen fénykép, de van, ami a mai napig élénken él az emlékezetemben. Ilyen a légyölőgalóca-, a katica- és a pénzeszsák-jelmezem is. Utóbbi vált a kedvencemmé, hiszen rendkívül ötletes és egyedi volt.

Bizonyára Nektek is akad néhány megmosolyogtató emléketek a gyerekkori farsangokról. Szívesen meghallgatnám mások történeteit is, hátha legalább egyikőtök megnyerte a maga versenyét. : )

A farsang hava
Tagged on: